Dr. Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom Országgyűlési képviselője csütörtökön az Ultrahang Plusz podcast adásának volt vendége, melyben több témát is érintettek, mint például Szijjártó Péter volt külügyminiszter új munkahelyének felülvizsgálata és annak nemzetbiztonsági kockázatai.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága, melynek Dr. Apáti István az elnöke, döntött arról, hogy Szijjártó Péter új munkahelyén, a kínai BYD Auto-nál betöltött szerepét felülvizsgálják, ugyanis nemzetbiztonsági kockázatokat hozhat magával, ha egy volt külügyminiszter egy nagy multinacionális cégnél helyezkedik el.
„… több tíz milliárd vissza nem térítendő támogatást adott a magyar állam a BYD-nak, abban az időszakban amikor Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyi minisztere volt. Feltételezem, a Tiszás képviselők emiatt kezdeményezték ennek a vizsgálatnak az elrendelését.”
Szijjártó júliusban mondott le parlamenti mandátumáról, ezután helyezkedett el a kínai multi cégnél, ahol a külső kapcsolatokért és új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetői tisztséget tölt be, fizetése nagyjából havi bruttó 50 millió forint körül alakulhat.
Nyolc napot vártak a külügyminisztérium válaszára
Apáti időrendi sorrendben összefoglalta az eseményeket: „Augusztus 28-án érkezett a Nemzetbiztonsági bizottsághoz, a bizottság kormánypárti képviselőinek írásbeli megkeresése, hogy rendeljen el egy vizsgálatot ezen ügyben a bizottság. A következő munkanapon, augusztus 31-én a bizottsági titkárságom megkereste a külügyminisztériumot, hogy adják át a Nemzetvédelmi bizottságnak Szijjártó Péter valamennyi elérhetőségét, telefonszámot, emailt, postacímet, egyebeket. Augusztus 31-én 13 órakor küldtük ki ezt az emailt. Szeptember 8-án 14:40-kor válaszolt a külügyminisztérium és az a meglepő válasz érkezett, hogy ők nem illetékesek ebben az ügyben.”
Tehát nyolc napot elvesztegettek az EU adatvédelmi szabályozásai miatt. Ezen jogi útvesztőt Apáti a következő képen jellemezte:
„A Tiszások által bálványként imádott Európai Unió idióta, az eljárásokat lassító előírásai miatt történt mindez. Az országgyűlés hivatalának adatvédelmi felelőse azért járt el így és kérte a vizsgálat elrendelését, mert hogyha nem tartja be az uniós előírásokat, akkor akár több millió forint adatvédelmi bírságot lehet kiszabni.”
2051-ig titkosították a bizottsági ülés anyagát
Szeptember 16-án a bizottság nagytöbbséggel a vizsgálat elrendelése mellett döntött. Az ülés teljes anyaga 2051-ig titkosítva lett, a képviselő annyit elárulhatott, hogy a vizsgálat elrendelését támogatta. Szijjártót ezek után lehet csak értesíteni, az Országgyűlés hivatalát adatszolgáltatásra, a volt külügyminisztert megjelenésre és nyilatkozattételre kötelezni. De ez sem ilyen egyszerű, tette hozzá Apáti:
„A nemzetbiztonsági bizottság az országgyűlés egyik állandó bizottsága, nem tévesztendő össze a parlament által felállított 5 vizsgálóbizottsággal, ez az Országgyűlés egyik állandó bizottság által elrendelt vizsgálat során ezzel tudjuk Szijjártót megjelenésre és nyilatkozattételre kötelezni, azonban, ha volt miniszter úr úgy dönt, hogy kilépve a politikából, abszolút civil pályán mozog, esetleg, remélem nem így lesz, nem kíván eljönni akkor nincs a kezemben szankciós vagy egyéb eszközök, amellyel erre kötelezzem”
A volt miniszterek elhelyezkedésének szabályozását sürgeti
Felmerülhet a kérdés: miért baj, ha egy miniszter egy multi cégnél helyezkedik el? A válasz egyszerű, ugyanis olyan kapcsolatrendszerrel és belsős tudással rendelkezhet, amivel egyrészt a többi céggel szemben hatalmas előnyt tud szerezni a cég, valamint kényes állami információkat is kiadhat. A Mi Hazánk Országgyűlési képviselőjének az az álláspontja, hogy meg kellene határozni, hogy egy adott ideig miniszterek, miniszterelnök vagy államtitkár nem tölthet be multinacionális cégnél pozíciót. Ez nem egy új ötlet, a multik világában is meg van határozva, hogy ha felmond egy ott dolgozó személy akkor egy adott ideig nem helyezkedhet el a konkurenciánál.
Kapitány István példáját hozta fel
Ezzel kapcsolatba kiemelte Kapitány István helyzetét, ami éppen Szijjártó helyzetének a megfordítottja:
„Aki a multicégek világából érkezik, feltehetően ezeknek a cégeknek az érdekeit fogja érvényesíteni majd befolyásos politikusként. Adja magát a példa, Kapitány István, aki a Shell egyik globális alelnöke volt, tehát világszinten is az egyik legmagasabb vezetője, gazdasági és energetikai miniszter a jelenlegi kormányban. Tehát ha lett volna ilyen szabály, amit az elmúlt 16 vagy 36 évben felállítanak, hogy meghatározott szintű tisztségből érkező nem lehet miniszter, miniszterelnök vagy államtitkár akkor Kapitány most nem lenne miniszter.”
