Csütörtökön volt egy futball mérkőzés Milánóban, ami a maga nevében nem egy nagy hír érték hiszen két olyan csapat is van a városban akik letették nevüket az európai foci világ asztalára. Csütörtökön azonban egy olyan csapat látogatott Milánóba akiknek a szurkolói mindig minden körülmények között büszkén kiállnak a magyarságuk mellett és a véleményüket sosem rejtik véka alá. A csapat nem más, mint a Ferencváros, én nem vagyok a csapat tisztelője hiszen Vas vármegyeiként nekem nem lehet más csapatom csak a Haladás. Viszont mozgalmi szinten rengeteg Fradi szurkoló barátom van, többen kint is voltak ezen a mérkőzésen.
Van valaki, aki vár. Van valaki, aki hátrál. Valaki, aki azt mondja: „Van egy családom.” És van valaki, aki a vihar legnehezebb pillanatában követi és tiszteli ősei kódexét. Vannak, akik a bajba jutotottak kétségbeesett hangját hallja, amint hívnak minket a csatára. A globalisták ellen, akik Európa halálát akarták, akkor amikor a kaput magnyitották a szélsőséges baloldalnak, akik betörtek a békés, nyugodt életekbe. Azoknak akiknek nincsen hazájuk sem istenük, azokat gyökeri sem kötnek sehova. Egyetlen egy politikus sem fog védelmezni, mert nekik más a DNS-ük, mint nekünk európaiaknak.
A Fradi tábor pedig mindig a harcok sűrűjében volt, a kommunista rendszerben kiemelt figyelemmel volt a hatalom rájuk az 56-os szabadságharcban is kivették a részüket. (Akit érdekel a téma talál bőségesen információt.) Innen is van nekik talán ez az elkötelezettségük. Az áprilistól kormányba lépő új vezetés egy liberális világnézetet tart szem előtt, és az EU-s politikát teljesen kiakarják szolgálni a magyar nemzet kárára. A migrációs betelepítés és egyéb lmbtq törekvések pedig nagyon bicska nyitogató intézkedések. És ezek nem férnek bele a normális életvitelbe a Kárpát medencében. A felvilágosult nyugaton harminc éve nyomják le az emberek torkán ezt a szart, itt a barbár keleten látjuk, hogy ez hova vezet és mi ezt az utat nem akarjuk bejárni.
Milánóban a balos média persze hisztérikus rohamot kapott és egyszerre fokozni akarta a feszültséget egy Olaszországban megválasztott miniszterelnök képe láttán. (Valószínű ha egy Marxos póló tűnt volna fel, akkor csillogó szemekkel írta volna ugyanez az újságíró, hogy milyen csodálatos emberek ezek a Fradi szurkolók.) Előhúzták a jól bevált fasiszta kártyát és félelmet definiáltak, hogy megszállták a várost és kezdődik a rémuralom. Viszont a lakosság körében ez a 6000 magyar szurkoló inkább biztonságot jelentett, hiszen az antifa és a migráns tömegek is elpárologtak arra az időre. Nem voltak randalírozások város szerte, és nem voltak bolti rablások sem. Csak egy kultúrál nemzet egységes megjelenése.
A mérkőzés a vendég csapat győzelmét hozta így kétség nem fér hozzá, hogy ezen a milánói estén dupla győzelmet aratott a Ferencváros.
