1944 őszére a keleti frontvonal elérte Magyarország területét. Horthy Miklós kormányzó és köre a háborúból való kilépést látta a legoptimálisabb lépésnek az ország további pusztulásának elkerülésére, ezért előzetes fegyverszüneti delegációt küldtek Moszkvába, ahol aláírták az előzetes megállapodást. Ezt a kor politikai nézetében árulásnak, és bölcs politikai döntésnek is nevezték egyszerre.
Ezzel párhuzamosan a német hadvezetés és a velük szövetséges hazai politikai erők, élükön a Nyilaskeresztes Párttal felkészültek a kiugrás megakadályozására. A német erők már hetekkel korábban megtervezték a főváros stratégiai pontjainak biztosítását, ezt „Operation Panzerfaust”-nak, vagyis panzerfaust-Hadműveletnek nevezték.
Az 1944. Október 15-i események:
Délelőtt: Otto Skorzeny német SS-Obersturmbannführer egysége Budapesten tőrbe csalta és elfogta ifjabb Horthy Miklóst, a kormányzó egyetlen életben maradt fiát, akit repülővel azonnal Németországba szállítottak. Ez komoly nyomásgyakorlási alapot biztosított a német fél számára.
Kora délután: 13 óra 10 perckor a Magyar Rádió beolvasta Horthy Miklós proklamációját. A szöveg deklarálta, hogy Magyarország fegyverszünetet kér a szövetségesektől, mivel a német hadvezetés a magyar kormány tudta nélkül hozott katonai döntéseket, és a háború folytatása kilátástalanná vált
Délután: A proklamáció elhangzása után a honvédség csapatparancsnokaihoz nem érkezett meg a végrehajtási parancs a harcok beszüntetésére. A parancsok hiánya és a vezérkar megosztottsága miatt a hadsereg egységei a fronton és a hátországban is fegyverben maradtak.
Késő délután és este: A német alakulatok és a velük együttműködő nyilas fegyveres csoportok ellenállás nélkül vették át az ellenőrzést a budapesti kulcsfontosságú infrastruktúra (hidak, posta, minisztériumok, rádió) felett. A rádióban Vörösváry János vezérkari ezredes nevében beolvasták a harc folytatására felszólító parancsot, majd Szálasi Ferenc bejelentette a hatalom átvételét.
A hatalomátvétel lezárása:
Másnap, október 16-án a német diplomáciai és katonai vezetés válaszút elé állította a kormányzót: fia életéért cserébe követelték a lemondását és Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezését.
Horthy Miklós aláírta a dokumentumokat, ezzel a Nyilaskeresztes Párt jogilag is átvette a kormányzást. A volt kormányzót és családját Németországba, a bajorországi Hirschberg kastélyba szállították házi őrizetbe.
A hatalomváltást követően Magyarország az utolsó pillanatig a tengelyhatalmak oldalán maradt a háborúban.
A kormányzat totális mozgósítást rendelt el, a német hadvezetés pedig az ország területét védelmi zónaként használta a szovjet előrenyomulással szemben, ami a frontvonalak lassú átvonulását és Budapest későbbi ostromát vonta maga után.
