Az eleinte békésnek induló megmozdulások az elmúlt évek legsúlyosabb utcai harcaiba torkolltak szombaton Franciaország szerte.
Miközben a hatóságok becslései szerint mintegy 550 ezer ember vonult utcára az emelkedő megélhetési költségek, a közszolgáltatások romlása és az oktatási rendszer állapota miatt, a radikális csoportok megjelenése miatt a tüntetések gyorsan káoszba csaptak át. Sébastien Lecornu miniszterelnök megerősítette, hogy a rendvédelmi szervek országszerte mintegy 1200 személyt vettek őrizetbe, és legalább 150 rendőr, valamint csendőr sérült meg az összecsapásokban.
„Csoda, hogy nem követelt emberéletet a hétvége” – nyilatkozta a kormányfő a párizsi helyszíneket szemlélve.
A hetek óta gyűrűző, eredetileg a diákok és oktatási szakszervezetek által indított tiltakozási hullám szombatra a sárgamellényesek évfordulós megmozdulásaival és szélesebb társadalmi elégedetlenséggel fuzionált. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a békés többség menetét agresszív, feketébe öltözött, úgynevezett „black blocs” csoportok és radikális szélsőbaloldali elemek sajátították ki, amelyek szisztematikus rombolásba kezdtek a francia nagyvárosokban.
Ostromállapot a nagyvárosokban: lángoló középületek és kifosztott luxusüzletek
Párizs belső kerületeiben a rohamrendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be, hogy visszaszorítsa az utcakövekkel és pirotechnikai eszközökkel támadó tömeget. A vandálok autókat borítottak lángba, és barikádokat emeltek a sugárutakon. A helyzetet súlyosbította, hogy a rendőrségi jelentések szerint a randalírozók több helyen fizikai erőszakkal akadályozták meg a tűzoltókat a tüzek eloltásában. Párizs szívében számos ruházati és élelmiszerüzletet raboltak ki, egy patinás étterem pedig teljesen porig égett.
A rombolás azonban nem korlátozódott a fővárosra:
Limoges-ban a tüntetők felgyújtották a városházát, a lángok az épület tetejéig csaptak fel.
Marseille-ben és Lille-ben maszkos csoportok törtek be a polgármesteri hivatalokba, előbbinél anarchista graffitivel fújták le a falakat, utóbbiban pedig egy Apple-üzletet is teljesen kifosztottak.
Bordeaux-ban a prefektus rezidenciáját rohanták meg és rabolták ki.
Lyonban a városi turisztikai iroda esett alángok martalékául.
Saint-Étienne-ben tragikus incidens történt: egy fiatal férfi kezében működésbe lépett egy robbanószerkezet, aminek következtében súlyos, életveszélyes végtagsérüléseket szenvedett.
Politikai puskaporos hordó az elnökválasztás árnyékában.
Bár a francia politikai kultúrának régóta része a radikális utcai demonstráció, a mostani zavargások rendkívül érzékeny időszakban érték az országot. Emmanuel Macron elnök mandátuma jövőre lejár, így nem indulhat újra. A belpolitikai bizonytalanságot fokozta a közelmúltbeli kormányválság is: François Bayrou kormányának lemondása után Macron Sébastien Lecornu-t nevezte ki miniszterelnöknek, akinek megszorításokra és állami kiadáscsökkentésekre épülő gazdaságpolitikája eleve olaj volt a tűzre.
A rombolás azonnal heves politikai csatározásokat váltott ki az áprilisi elnökválasztásra készülő pártok között. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb elnökjelöltek a Nemzeti Gyűlés jobboldali vezetője, Marine Le Pen, valamint a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (LFI) alapítója, Jean-Luc Mélenchon.
Marine Le Pen kemény hangvételű nyilatkozatban ítélte el az eseményeket, és közvetlenül Mélenchont, illetve a szélsőbaloldalt vádolta meg azzal, hogy tudatosan káoszba akarják taszítani az országot, a rombolást pedig az elnökválasztási kampány „bemelegítéseként” használják.
Ezzel szemben Jean-Luc Mélenchon és az LFI képviselői azzal vágtak vissza, hogy a fősodratú média és a kormány szándékosan csak az erőszakos jelenetekre fókuszál, miközben elhallgatják azt a tényt, hogy a több mint félmillió demonstráló túlnyomó többsége békésen, a mindennapi megélhetési válság ellen emelte fel a szavát. Mélenchon emellett a rendőrséget is bírálta, aránytalan erőszak alkalmazásával vádolva a hatóságokat a diákokkal szemben.
Sébastien Lecornu miniszterelnök szombat esti rendkívüli nyilatkozatában leszögezte: a kormány nem hagyja magát megfélemlíteni, és nem fogja megengedni, hogy bűnözők és politikai radikálisok erőszakkal kényszerítsék rá az akaratukat a köztársaságra. A fokozott biztonsági készenlét az előttünk álló napokban is érvényben marad Franciaország nagyvárosaiban.
