Magyar Péter annak idején stílszerű dátumot választott a „kitörésre”. 2024. február 11-én jelent meg az első Partizán interjú, ami már akkor felkavarta az állóvizet, de azt akkor valószínűleg még senki nem mondta volna meg, hogy milyen messzire utazhat a hullámokon lovagolva/sodródva.
A mai napig heves vitákat okoz a jobboldalon, hogy Magyar a világnézeti barikád mely oldalára sorolható be. Én 2024. márciusában, azaz 2 évvel és 3 hónappal ezelőtt írtam meg az alábbi rövid áttekintést, mely akkor Telegram csatornámon látott napvilágot. A lead képet kicsit „leporoltam”, de az írást változatlanul közlöm. Attól tartok hatalmasat nem tévedtem.
Magyar Péter jobboldali?
MP a közelmúltban infulenszereket megstégyenítő sebességgel robbant be a közéletbe. Politikai elemzők tömegei igyekeztek őt értelmezni.
Hogx MP a Fidesz, vagy a Fidesz egy platformjának önmerénylete, az ellenzék merénylete, esetleg elszabadult hajóágyú, valószínűleg rövidesen kiderül. Annak ellenére, hogy tippem van, nem ilyen jellegű elemzést teszek közzé, inkább egy olyan területre merészkedem, amit eddig vonatkozásban tudomásom szerint még senki nem tett le az asztalra. Világnézrti górcsőnek vetem alá.
Szempontrendszer gyanánt a militáns konzervatízmust hívom segítségül.
Kezdetnek vizsgáljuk meg, hogy MP milyen „legendát” adott elő annak idején a Partizán interjúban.
Állítása szerint…konzervatív, jobboldali… a Fidesz és a NER alapvető értékeivel azonosul… családja, neveltetése köti ezekhez az értékekhez és körökhöz…
A későbbiek során megtudhattuk még, hogy szeret Wass Albertet és Petőfit idézni, Ludas Matyi szellemét megidézni és úgy általában népi-nemzeti hazafias jelszavakathalmozni, illetve antikommunista és polgári húrokat pendetni.
Akik a jobboldaliságot nem pártpolitikai alapon értelmezik, sőt túlmennek a nemzetiségi kereteken is, már a fent összefoglaltak alapján is rávágják, hogy „dehogy jobboldali, ez is csak egy populista, mint a régi barátai.” Én is ezekhez a körökhöz csatlakozom, de most az egyértelműsítés végett menjünk tovább.
Amiből kiderül, hogy MP véletlenül sem a „mi emberünk” nem más, minthogy több alkalommal kifejtette, ő… keresztények és ateisták… eutanázia pártiak és ellenzők… jobb és baloldaliak embere egyaránt, aki nem hisz az ideológiai szekértáborokben.
Az ilyen és ezekhez hasonló, aktuálpolitikai centrum irányába igyekvő megnyílvánulások kapcsán persze realistaként azt lehet mondani, hogy ez szavazat maximalizálás, egy ország vezető aspiránsa nem képviselhet egyetlen tömböt, és a többi…
Na, de hogy jutottunk el idáig? Hát, nem éppen MP volt az, aki nem is gondolkozott politikai pályában? Nem ő maga mondta, hogy ha mégis, akkor is pusztán fék akar lenni az elszabadult szerelvényen?
Mp tehát egyértelműen nem jobboldali. Minimum értékválságban szenved, aki sodródik az árral, de ami sokkal valószínűbb, hogy ő valóban csak egy ugyanolyan populista, mint a régi barátai. Azt mondja, amire a tömeg rezonál. A kezdetekkor logikus lépés volt részéről konzervatív húrokon játszani, a gyorsan növekvő népszerűségbe azonban ez már nem fért bele, tágítani kellett az ideológiai teret.
Aki pedig napok, hetek leforgása alatt képes tágítani önnön ideológiai terét, attól mégis mit várhat bárki? A kisebb rosszat? Úgy rémlik most is a „kisebb rosszban” élünk…”
Forrás: Incze Béla
