Mansfeld Péter a kis hős ma lenne 85 éves, ha nem oltották volna ki életét. Budapesten született 1941. március 10-én. Vasesztergályos szakmunkástanuló, az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata. A „Pesti srácok” egyike, a forradalom mártírja. Személyét a kommunista rezsim annak a propagandának az erősítésére használta fel, amely a forradalmat köztörvényes bűnözők lázadásaként állította be. Legfőbb bűne az volt a hatalom szemében, hogy egy pillanatra sem tört meg, lázadó magatartásával a végletekig maga ellen fordította a hatalom kommunista képviselőit. 1957-ben sorra születtek meg az 1956-os forradalom utáni megtorlást megalapozó jogszabályok, amelyek megerősítették a fiatalkorúakra kiszabható halálos ítéletek lehetőségét.
„Elvtársak! Mi a Magyar Népköztársaság bírái vagyunk, a proletárdiktatúra bírái, akiknek az a kötelességük, hogy a proletariátus államát erősítsék és annak minden ellenségét, aki a proletárforradalomra kezet emel, kíméletlenül megsemmisítsük.”
– Domonkos József a legfelsőbb bírósági elnöke, a VÉRBÍRÓ szavai 1957. március 28-án az országos bírói értekezleten.
(„Párt”-ítéletek, Az ’56-os megtorlás iratai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1993.)
Kegyetlen hóhérai 1959. március 21.-én oltották ki ártatlan életét, Budapesten. Édesanyja mindent megmozgatott Péter életben maradásáért, de nem volt segítség.
KÉT NEVET ÉRDEMES MEGJEGYEZNI: MÁTSIK GYÖRGY, ÉS VÁGÓ TIBOR.
Mátsik Györgynek a Mansfeld-perben elmondott kíméletlen, halálos ítéletét kérő vádbeszéde után, Vágó Tibor tanácsvezető bíró ítélete szerint Mansfeld Pétert halálra ítélték!
Pesti srácok! emléketek örök harcotok nem volt hiába való! Vesszen minden maradéka!
