A Tisza párt képviselői Unger Annát választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. A hivatal vezetésére két embert találtak legalkalmasabbnak. Az egyik a pályázatot elnyerő Unger, a másik jelölt pedig Ligeti Miklós. A két jelölt nagyon sokban különbözött egymástól. Azzal, hogy a Tisza Ungert jelölte meg vezetőként, meghatározta a szerv milyen utat fog bejárni.
A jelöltek meghallgatásán teljesen kirajzolódtak milyen utat képviselnek. Ligeti csak konkrét ügyekről beszélt és ügyek köré építené az egész szervezetet is. Határozottan elutasítja a politikai boszorkányüldözést és nem csak a több éves ügyeket vizsgálná, hanem akár a nemrég történteket is. Ez nyilvánvalóan politikai kockázat lehet a Tiszának. Ligeti egy teljesen politikától mentes, szinte egy teljesen új igazságszolgáltatást hozna be az országba. Nem elhanyagolva, hogy Ligeti jogászi diplomával rendelkezi. (Igaz, Magyar Péter miniszterelnök szerint ez nem szükséges a sikeres munkához, hiszen az FBI vezetőjének sincsen. Bár hamar kiderült, hogy Kash Patelnek, az FBI igazgatójának van jogi diplomája. (Még hamarabb is válaszolt Washington az Index újságírójának, mint a hazai hivatalok szoktak, de ez csak hab a tortán.))
Unger az előző jelölttel ellentétben, sokkal nagyobb hangsúly fektetne az előző rendszer működésének felrajzolásával és sokkal többet használta a szokásos politikai szlogeneket. Ez annyira nem meglepő hiszen, ő politológián végzett. Példálózott azzal, hogy Peru diktátorának lánya ismét hatalomba kerülhetett, mivel nem számoltattak el mindenkit. Mégis hangsúlyozta, hogy pártpolitikától mentes, de általános politikai célokat a hivatalnak képviselnie kell. Az sem titok, hogy Unger közel áll Ruff Bálinthoz és ahogy Török Gábor, politikai elemző is fogalmazott, a jakobinus vonalat képviseli. Ligetivel szemben, Unger csak az elmúlt 16 évet vizsgálna, ami nem jelent politikai kockázatot.
A bizottság döntése megmutatta: a Tisza párt előbbre helyezi az ideológia érdekeket, mint a független igazságszolgáltatást.
Unger számukra jobb jelöltnek bizonyult, jobban megfelel a Magyar Péter által képviselt agresszív retorikának. Azzal, hogy az előző rendszer működését vázolja fel és mutatja be a rendszerszintű korrupciót, azonnali eredményeket nyújt a választóknak, de az eredményes igazságszolgáltatás hátrányára.
Azonban egyik jelölt sem ígért azonnali igazságszolgáltatást.
A közakarat azonban Ligetit látná vezetőnek. Számos érv hangzott el ellene is, például; kiszolgálta az előző rendszert is, globális vállalatnál dolgozott és hasonlók. Ennek ellenére is az állampolgárok szívesebben látnának egy valóban független szervezetet, mint egy szuverenitásvédelmi hivatalra hasonlító sóhivatalt. Az NVVH-nak nagyon erős hatalma van, ami biztosabb lenne egy olyan politikailag független ember kezében, mint Ligeti Miklós. Hiszen akár az ügyészségtől is vehetnek el ügyeket, ha úgy látják.
Magyarország miniszterelnöke is többször megszólalt a vádakra, interjúkba és Facebook posztokban is. Szerinte a vezető kiválasztása nem „kiszavazó show és nem szimpátia szavazás” és nem „megmondó emberek” véleményén múlik. Ezenkívül még kiírta: „Sokan egy állatorvost akartak az NVVH és a Legfőbb Ügyészség élére kinevezni, most pedig kifogásolják, hogy nem jogászt választottunk.”
Ezzel talán először ütközik ilyen nyíltan a kormány akarata a nép akaratával, amiről Magyar annyit beszélt a kampány alatt. Ezek szerint mégsem mindenható a nép? Többek között még egy kicsi tüntetést is szerveztek, ami kiáll Ligeti mellett. Hadházyt belekeverni nagyon aljas dolog volt. Hiszen, ha nem is tökéletes politikus, de tagadhatatlanul sokat tett a korrupció ellen és biztos megállta volna a helyét valamelyik szerv vezetőségében. Kicsit szintén kesernyésen hat a „megmondóembereket” kritizálnia hiszen, ha a sok „megmondóember” nem támogatta volna a Tiszát lényegesen kevesebb helyük lenne most a parlamentben.
Kiemelt kép: Telex.hu
