Magyar Műemlékek – Szombathely

Gosztonyi János a Sopron megyei, nagyon vallásos-katolikus Völcsejről származott ( ahonnan például Czupy Bálint kisgazda képviselő, később a SZER mezőgazdasági műsorának szerkesztője). Talán ez is oka lehetett, hogy ennyire bizonygatnia kellett az antiklerikalizmusát. Gosztonyi 22 évesen, 1947-ben parasztpárti képviselő lett. Kicsit más volt, mint a klasszikus bolsevikok, volt is iránta némi bizalom. Nem szolgált rá, keményvonalas politikát vitt. Tragikus figura volt, végül is 59 évesen meghalt.

Mivel szombathelyi születésű vagyok és ezer szállal kötődöm a városhoz, mindig is érdekelt a város helytörténete, viszont ennek a jeles könyvnek eddig csak a hírével találkoztam. Mindenesetre már maga az jelentős dolog lehetett – és bökhette a helyi pártvezetés csőrét -, hogy az országos kiadónál megjelent Szombathely c. könyvnek két szerkesztője is szombathelyi katolikus pap volt. Géfin Gyula és Horváth Tibor Antal művészet- és helytörténeti  szaktudását nem lehetett megkérdőjelezni, ezért ideológiai és politikai alapon gáncsolták el a könyv terjesztését.

Vasi kultúrtörténetek 3
A Szombathelyet bemutató műemléki kalauz „betiltása” 1961.

A könyvet a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg 1961-ben a Magyar Műemlékek sorozatban. Szerzői Kádár Zoltán (régész-művészettörténész, egyetemi tanár), Géfin Gyula (egyház történész) és Horváth Tibor Antal (premontrei szerzetes, történész). Még az év szeptemberében Gosztonyi János a  Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei első titkára  „Történelem hamisítás állami pénzen”  címmel egész oldalas cikket közölt a Vas Népében. Kifogásolta, hogy a szerzők túl nagy teret szentelnek a város egyházi emlékeinek, a tanácsköztársaságot pedig meg sem említik.
„Megengedhető-e, hogy egy állami kiadó olyan könyvet jelentessen meg, amelyben műemlékvédelem, illetve ismertetés ürügyén a klerikalizmus kap piedesztált és a katolikus egyház felfogásának megfelelő történelem ismertetés, illetve hamisítás kerül az állampénzen kiadásra – ahogyan ez a Szombathely című, úgynevezett monográfia esetében történt.”
A könyvet formailag nem tiltották be, csak kivonták a forgalomból. Máig nem jelent meg jobb kalauz a városról.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük