Tekintsük át, hogyan is jön létre egy munkaviszony, mit kell tartalmaznia egy munkaszerződésnek, mennyi lehet a próbaidő és milyen egyéb szabályok vonatkoznak egy munkaviszony létrejöttekor a felekre.
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, e szerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
A munkaszerződést írásba kell foglalni. Amennyiben az írásba foglalás elmarad, a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül.
Miről kell megállapodni egy munkaszerződésben?
A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.
Amennyiben nem határozzák meg a munkaviszony időtartamát, a munkaviszony határozatlan időre jön létre.
A munkavégzés helyének meghatározása hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi.
A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre (tehát napi 8, heti 40 órára)
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
A munkaviszony kezdetének napja – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés megkötését követő nap. (Tehát pl. 25-én megkötött szerződés esetében a munkaviszony kezdete 26-a, hacsak nem állapodnak meg másképp.)
A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.
Mit jelent ez?
Pl. Kovács János pénteken munkaszerződést köt a Tré-Fa Kft.-vel és hétfőn kell munkába állnia, reggel 6-kor. Vasárnap születésnapot ünnepelnek a barátokkal, de csak mértékkel koccinthat, hiszen reggel munkára képes állapotban kell a munkahelyén megjelennie.
A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időtartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.
Nézzünk egy példát erre: Tóth Géza Bátaszéken él idős szüleivel. Veszprémbe költözik munka reményében. Jelentkezik egy álláshirdetésre és a munkáltató megfelelőnek találja Géza kompetenciáit, így munkaszerződést köt vele. A szerződést május 13-án kötik és megállapodnak június elsejei munkakezdésben. Sajnos május 25-én Géza édesanyja elhunyt és Gézának vissza kell költöznie Bátaszékre, hogy idős édesapjának gondját viselje. Ez esetben Géza életében olyan lényeges változás áll be, ami ellehetetleníti a munkakezdést, emiatt jogszerűen állhat el a munkaszerződéstől.
Természetesen minden esetben meg kell vizsgálni, a lehetetlenülés vagy az aránytalan sérelem tényét.
A következő cikkben megnézzük, miről kell tájékoztatnia még a munkáltatónak a munkavállalót a munkaviszony kezdetekor, valamint lehet-e eltérő megállapodást kötni és ha igen az mit jelent.
