A második világháború lezárása után elkezdődött Európába és a világon egy újabb háború, aminek a neve hidegháború volt. Európát kettévágta a vasfüggöny. Nekünk, akik a keleti blokkba kerültünk, nem volt fenékig tejföl az életünk.
A kommunista államvezetés, hogy egy kicsit elvonja a figyelmét az embereknek a napi megélhetési gondjairól és elvonja a figyelmet a mindennapi terrorról, beindította a kulturális propagandát. A vasfüggöny ugyanis nem tudta megállítani a nyugatról átáramló zenei irányultságokat. És mivel megállítani nem tudták, ezért kitalálták hogy az ő irányításuk alatt, az ő engedélyükkel majd olyan fiatalokat támogatnak, helyeznek előnybe, akik beállnak a sorba és a zenéjükkel is a kommunista rezsimet szolgálják. 1962-ben indult és egymás után rendezték meg az úgynevezett Ki mit tud? és Táncdalfesztivál rendezvénysorozatokat. Itt tűntek fel olyan előadók, mint például Aradszky László, Bródy János, Koncz Zsuzsa, az Omega, Illés, Hungária stb. zenekarok. Hangfelvétel rögzítésre illetve stúdióba vonulásra csak azoknak az előadóknak, zenekaroknak volt lehetrősége, akikre a hatalom rábólintott. És miért bólintott rá? – Mert zenéjükkel kiszolgálták az adott rendszert. Minden esetben a cenzor bírálta el a zenekarok által írt dalszövegeket és csak azok kaptak szabad utat, amik nem tartalmaztak a szocialista rendszerre veszélyt.
Erdős Péter volt a magyar popzenei világ egyik irányítója a Kádár korszak második felében, emiatt Popcézárnak is nevezték. 1977-től a Neoton Famíliát menedzselte, elsősorban Csepregi Évát. A zenekar nagy karriert futott be, Japánban is turnéztak. Viszont az érem másik fele az volt ,hogy aki Erdős elvtárs akarata előtt nem hajolt meg azt eltiporta. Számos tehetséges zenész karrierjét nehezítette meg vagy törte derékba, mint például Cserháti Zsuzsa, Radics Béla, Hobo Blues Band, Beatrice. A szocialista rendszer kegyelt zenekarai, mint a Neoton Família, Omega, Edda, KFT, LGT, V-Motorock, Dolly Roll, Hungária, R-Go, Bikini (a Nagy Feró kilépése után) – a sor hosszú -, akik élvezték a lemez kiadás előnyeit. Voltak zenészek, akiket beszervezett az államvédelmi hatóság és jelentéseket készítettek a zenész társaikról, a közönségükről.
Egy valamire senki sem számított, hogy felnő egy olyan generáció, akiket ez a zenei világ egyáltalán nem elégít ki és elkezdi a saját útját járni. Akik kritikus szemmel nézik ezt az egész langyos semmit és egyedi véleményt formálnak meg. Ők voltak a punkok magyarországi úttörői. Az első ilyen zenekar 1979-ben a CPg volt, akik Pol Pot megyéből, az az Csongrád megyéből indultak és rövid időn belül kiharcolták, hogy minden szem rájuk szegeződjön. Az első kommunista ellenes zenekar volt, ez a 80-as években még nagy bátorságra vallott. Kimondták amit mások csak gondoltak és Erdős Pétert a Popcézárt is penge élre állították a neki címzett dallal. A Kádár-rendszer utolsó hanyatló évtizedeiben az egyik utolsó nagy kulturális közbotrányt kiváltó dalt írták róla. Egy ország énekelte,hogy Erdős Péter a k…. anyád! Egy koncertjükön pedig előadták a Meghalt a cselszövő című Erkel darabot saját verzióban, Brezsnyev halála után. 1983-ban börtönbe zárják a tagokat, de a dalaik a kalóz felvételeken bejárják az országot.
A Beatrice bár koncertező zenekar volt, hangfelvételt nem rögzíthetett. Feró ekkor az amerikai Dead Kennedys zenekarhoz fordult és addig jutottak a tárgyalások,hogy odakint elintéztek egy lemez felvételt, ám egy akkori, talán a legelső antifa a Trottel zenekar alapítója Rupaszov Tamás megfúrja ezt a lehetőséget. Tettére a mai napig nagyon büszke, reméljük ennél nagyobb öröme nem volt az életében.
A vasfüggöny továbbra is szellős maradt, a külföldről behozott rock és metál zenekarok lemezei árasztják el a fekete piacokat, ezek rendre gazdára is találnak és ennek az új zenei vonalnak is kezd kialakulni a követő bázisa. Van aki csak hallgatta, de van aki késztetést érzett, hogy hasonló zenét játsszon. Ezen zenekarok hatására hazánkban is sorra alakultak az olyan együttesek akik ebben a műfajban akarak játszani: Pokolgép, Ossian, Sámán, Moby Dick, Classica, Rotor – a sor vége láthatatlan.
A nagy menedzserirodák látták az üzleti lehetőségeket abban, hogy külföldről ismertebb rock, metál zenekarokat Magyarországra hozzanak. Stadionjaink megteltek a rajongókkal egy Iron Maiden, Metallica, Kreator, Motörhead, Queen koncert alkalmával.
A 80-as években rengeteg jobbnál jobb zenekar alakult és ha megkapták volna azokat a támogatásokat, lehetőségeket, amik külföldi kollégáik számára adottak voltak, talán az ország is többet profitálhatott volna belőle.
Végül a 90-es évek hozták meg a nagy áttörést ezeknek a zenekaroknak, amikor 89-ben bekövetkezett az úgynevezett rendszerváltás és 90-ben Erdős elvtárs távozott az élők sorából. Létrejöttek kisebb stúdiók, akik nem foglalkoztak azzal, hogy mit énekel az énekes és eljött az underground ideje. A punk, a hard core, az oi, a rock, a metál zene a fénykorát élte. Nem volt olyan zene, amit az ember ne tudott volna beszerezni. A Metal Bunker ami a fővárosunkban működött Kelet Európa legnagyobb ilyen irányú boltjának vallotta magát, ahol a rajongók nem csak hanganyagot tudtak vásárolni, hanem kedvenc zenekarjaik pólóit is magukra tudták aggatni. A Rock World pedig a legnagyobb underground boltja volt Magyarországnak.
Az a zenei szabadság, ami elérkezett a 90-es években hazánkba, harminc évet váratott magára. Gondoljunk csak bele: hogyha ez a német, angol zenei piacot érinti, akkor melyik zenekarok maradtak volna talpon?
