A közélet egyik vitájává vált a vármegye elnevezés, ami első gondolatra csak minimális adminisztrációs változtatásoknak tűnnek, de valójában költséges és szimbolikus jelentése van. 2023 január elsejétől ismét vármegye lett a hivatalos elnevezés, ami sokaknak elfogadhatatlan volt, mivel az ország sok problémával küzdött és nem ez lett volna a legfontosabb teendő. Voltak, akik egyenesen a középkorba való visszatérést látták benne. A Telex lehetséges milliárdos költségekről írt 2022-ben, azonban a nemrég elhangzott valószínű visszaváltás költségeit már nem rótták fel az új kormányzatnak, annak ellenére, hogy még mindig „nem telik wc papírra a kórházakban”.
Vannak, akik a facebook kommentekben érvelnek a változtatás mellett, olyan érvekkel, hogy ezzel már Európához tartozunk, és elhagytuk a sötét középkort. Sokaknak rossz emlékeket hoz fel a középkor, egyenlőtlenségekkel és sok elnyomással. Azt ne felejtsük el, hogy áltatlában, akiknek rossz emlékeket idéz a vármegye szó, azok még a szocialista időkben nőttek fel és az akkori tananyag erősen ideológiai alapú volt. Az egyoldalú történetszemlélettel ellenben nézzük meg, hogy a kommunizmus mennyi áldozattal járt és szenvedéssel, az mégsem okoz rossz érzésekiet.
De ha már a nyugat az példa, nézzük meg ott honnan erednek a közigazgatási elnevezések. Angliában manapság is a county elnevezést használják, amit a 11. században hoztak be a normannok. Már több mint 1000 éve van használatban az elnevezés. A county a count szóból ered, ami grófot jelent, mégsem találta senki problémának a középkori elnevezést. Lengyelországban „vajdaságok” vannak (województwo), amit a szocialista közigazgatási reform alatt eltűntettek, de 1998-ban ismét visszaállították a hagyományok tisztelete okán. A szomszédunkban Horvátországban a županija elnevezést használják, ami szó szerint ispánságot jelent.
Már tudhatjuk, hogy a nyugathoz való tartozás indoka nem állja meg a helyét, de azért ismerkedjünk meg a vármegyék történetével és mennyire voltak az „elnyomás” színterei:
Szent István korában kezdett kialakulni a vármegye rendszer, ő maga 48 vármegyét hozott létre. Ekkor még királyi vármegyéknek hívták őket, mivel a királyi birtokok voltak többségben. Az adományozások miatt, a királyi birtokok megcsappantak és a királyi birtokokon alapuló hadsereg is meggyengült. 1232-ben a kehidai oklevéllel kezdett megalakulni az első nemesi vármegye, amivel a nemesek már saját szolgabírót és ispánt választhattak. A nemesi vármegyék a magyar történelem egyik legfontosabb intézményei voltak. Fontos szerepet játszottak a Habsburg központosítás elleni harcban és mellette a törökökkel is felvették a harcot. A Habsburgok a vármegyékre voltak utalva, mivel szükségük volt katonákra, a vármegyéknek pedig szükségük volt a Habsburgok pénzére. Miután visszafoglalták a hódoltság területeit, feldőlt az erőegyensúly és az udvar lett az erősebb, leginkább a visszafoglalt hódoltság területein. A Rákóczi-szabadságharc után, ismét visszanyerték a vármegyék tekintélyüket és fontos szerepük volt a reformkorban is. 1870-ben átalakították a megyéket, hogy megfeleljenek a polgári államnak is. Az elnevezés megmaradt a Horthy-korszakban is, majd a Rákosi-korszakban megváltozott az elnevezés megyére, mivel mindent el akartak törölni, ami a régi rendszerrel azonosítható.
A vármegyék a történelmünk kihagyhatatlan részei és kötelességünk, hogy tisztába legyünk történelmi örökségünkkel. Az elnevezés maradása nem jelenti a rendszer rugalmatlanságát, hanem identitást és egyediséget ad. A vármegye elnevezés is segít, hogy ne egy névtelen országban érezzük magunkat, hanem Magyarországon.
Az indexkép forrása: https://www.nyugat.hu/cikk/varmegye_tabla_rendorseg_korhaz_oldal
